Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Etikai kódex

 

mese-logo-jo-2.jpg

A Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesületének etikai előírásai

1.

A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a

szociális munka gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat

tartalmazza.

2.

Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai

Szociális Kartára, az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az

Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások

Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.

3.

Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek

és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését

szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való

eligazodást és azok feloldását.

4.

A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás

felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás

felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül -a tevékenységének

megfelelően- nyújtson szakmai szolgáltatásokat.

5.

A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési

követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre,

tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül.

6.

A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az

egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való

együttműködésre terjed ki.

7.

A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok,

közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek,

intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti

érvényesítésében.

Alapelvek

8.

A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát,

értékét, jogait.

9.

A szociális munkás a kliens hátrányos megkülönböztetése nélkül

végzi munkáját.

10.

A szociális munkás felelőssége, joga és kötelessége, hogy felhívja a döntéshozók,

valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a

szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes

intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.

11.

A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásaival segíti elő

a társadalmi változásokat.

12.

A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles

biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését.

Bizonyos esetekben -bűncselekmények és jogsértések esetén társadalmi

felelőssége vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a

felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni.

A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang-és képanyagra rögzített és

az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra,

esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.

13.

A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.

Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre

kötelezett kliensekkel kapcsolatban is.

I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata

14.

A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett

tiszteletben tartja mások érdekeit is.

15.

A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat

keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens

autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során

törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására.

16.

A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások

-megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetőek legyenek.

17.

A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens

közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló)

kapcsolat.

18.

A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást,

amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális

munkás -szakmai megfontolás után és/vagy összeférhetetlenség

esetén -megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a

kliens további szakmai segítéséről.

19.

A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön

és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a

tárgyilagos munkavégzést gátolja.

20.

A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem

részesülhet.

Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2011. április 29-én

21.

Az egyesület számára juttatott javakból a szociális munkás

részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az egyesület belső

szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait

nyilvánossá teszi.

22.

A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe

vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb

ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

23.

A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő

folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása

érdekében.

24.

Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen

elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell.

25.

A kliens -szociális munkásra vonatkozó -panaszát az érintett felek

bevonásával meg kell vizsgálni.

26.

A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba.

27.

Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás

igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a

függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az illetékes

szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni.

II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata

28.

Az önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk

nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé,

illetve az egyesület vezetőjéé a felelősség.

29.

A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő

folyamatért, annak minőségéért.

30.

A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben

tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel.

31.

A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen

tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként

együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében

szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor-és ágazatközi

együttműködéseket hozzanak létre.

32.

A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon

kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata

33.

A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték

az együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A

szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel

van képzettségükre és kötelezettségeikre.

34.

A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és

a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai

problémákat.

35.

A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai

információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a

pályakezdőkre és a gyakornokokra.

36.

A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködése során

tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját felelősségét az

eset további vitelében nem csökkentheti.

37.

A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársainak és más

szakembereknek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét.

Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.

38.

Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem

befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és

meggyőződése szerint végezze.

39.

A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal

szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt

összeütközésekben.

40.

A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak

érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.

41.

A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény vagy szervezet

felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön

közvetlen kliensközelbe.

IV.

A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való

viszonya

42.

A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei

érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást

akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulnia.

 Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kivonatosan kerüljön be az egyesület

szervezeti és működési szabályzatába.

43.

A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai

gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások

hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó

egyesület támogatásával részt vesz esetmegbeszélő csoporton, szakmai

továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban illő

szupervízión

44.

A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az

egyesületével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan

bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár

személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához,

illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.

45.

A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy

milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt,

egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.

46.

Az Etikai Kódex az aláírók minden tagjára nézve kötelező. A

szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és

törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha

nem az egyesületben végzi munkáját.

47.

A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a

munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.

48.

A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a

társadalmi felelősségvállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás

fontosságát.

Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez

1.

Az Etikai Kódexet aláíróknak biztosítaniuk kell, hogy tagjaik

megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai

kötelezettségeknek.

2.

Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési

feltételeit:

· a kiépült infrastruktúrát a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,

· a szakemberek felkészültségét,

· a szakmai szabályok ismeretét,

· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,

· a szociális munka társadalmi presztízsét,

· az érdekvédelmet.

3.

A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást

igénybevevők és az együttműködő intézmények és szervezetek számára

hozzáférhetővé kell tenni.

4.

Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek.

Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a

szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül személyes

szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők

problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások komplex

mozgósítására, ezzel élet-és működőképességük javítására, illetve

helyreállítására irányul

Szociális munka célja: elősegíteni a társadalmi változásokat, a

problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi

igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésről és a

társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával azokon a

pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi

környezetükkel kapcsolatba kerülnek.

Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, alapképzésben vagy

mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki szociális

munkát végez.

Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás

együttműködését igényli, vagy arra szorul.

Fenti szabályokat, mind az egyesület dolgozói, mind az egyesülettel megbízási vagy vállalkozási szerződésben lévőknek magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

Módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta az egyesület közgyűlése 2017. május 24-én.

 

                                                                                  Uramecz János Attila

                                                                                              elnök